Változások az egészségbiztosítási ellátásokban

Az egészségbiztosítási ellátásokban 2016. július 1-én életbe lépett változások

2016 májusában a Magyar Közlönyben meghirdetett salátatörvény értelmében az alábbi változások léptek hatályba 2016. július 1-én. Az érintett törvény: A 2016. évi XXXIV. törvény. Ez a jogszabály több helyen módosította a 1997. évi LXXXIII. törvényt (Eb. tv.).

Az ellátások igénylésében történt változások

A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató esetében az eddig is elektronikusan elkészített és beküldött kérelmeknél megszűnik a papíralapon történő ügyintézés. 2016. december 31-ig még van lehetőség beadni a kérelmeket papíralapon, de 2017. január 1-től már csak elektronikusan nyújthatóak be. Az elektronikus benyújtás előtt a Kormányhivataloknál regisztrálni kell.

Az egészségbiztosítási szerv ellenőrzési eljárásában történő változások

2016. június 30-ig az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a kérelmek elbírálásánál és azok esetleges ellenőrzésénél felmerült foglalkoztatói mulasztásoknál 10 napon belüli pótlást biztosított. Ha a foglalkoztató ezen a határidőn belül nem pótolta a hiányosságokat, akkor az eljáró szerv az adóhatósághoz fordult.
2016. július 1-től az egészségbiztosítási szerv már nem szólítja fel a foglalkoztatót hiánypótlásra, hanem azonnal értesíti az adóhatóságot.

A gyermekápolási táppénzt érintő változások

A 2016. június 30-ig hatályos jogszabály értelmében az egyedülálló szülő kétszer annyi gyermekápolási táppénzes napra volt jogosult a 3 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek esetén, mint a nem egyedülálló.
2017. július 1-jétől már nem különbözteti meg a jogszabály az egyedülállót a nem egyedülállótól, így azonos feltételek mellett érvényesíthetik a gyermekápolási táppénz naptári napjait.
Ennek köszönhetően már nem kell más folyósítót megkeresni a már felhasznált napok megállapításának céljából.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot érintő változások

A biztosítási jogviszony megszűnését követő 45 napon át a volt biztosított passzív jogon egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot. Diákok esetében a diákigazolvány érvényességének lejártát követő 45 napig állt fenn ez a lehetőség. Ez a szabály 2016. június 3-ig a belföldi és külföldi diákokra egyaránt vonatkozott.
2016. július 1-jétől a fenti passzív ellátásra való jogosultság a külföldiek esetében megszűnt.


A Munka törvénykönyvét érintő fontosabb változások

A várandóság

2016. július 1-jétől, ha a várandós munkavállaló a felmondási védelmet biztosító várandósságról csak a felmondás közlése után tájékoztatja a munkáltatót, akkor a munkáltató a felmondást a felmondás közlését követő 15 napon belül egyoldalúan írásban visszavonhatja, ebben az esetben a munkaviszony megszűnése és a visszavonás közötti időtartam is munkaviszonyban töltött időnek fog minősülni.

Fizetés nélküli szabadság az apának

2016. július 1-jétől már nincs különbség az anya és az apa között a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tekintetében: az apa is igénybe veheti azt.

Az Mt. 101. § (3) bekezdését 2016. július 1-től hatályon kívül helyezte a jogalkotó.

Az eredeti szöveg: „Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be.”

A fenti szöveg pdf változatban is letölthető.