PRATKANIS és ARONSON

PRATKANIS és ARONSON

Különböző generációk fiai vagyunk. Egyikünk (Aronson) 1932-ben született és a második világháború idején cseperedett föl.

˝Akkoriban lelkesen elhittem szinte mindent, amire az iskola, illetve a média tanított. Példának okáért, tudtam, hogy minden német gonosz, minden japán álnok és hitszegő, ellenben minden fehérbőrű amerikai becsületes, igazságos és megbízható.˝

Szomorú kortünet, hogy míg az amerikaiak döntő többsége felháborodott, amikor értesült a Nixon és társai elkövette jogsértésekről (többek közt a Watergate-ről), az Irangate idejére már az emberek zöme annyira cinikussá vált, hogy tudomásul vettük legfelsőbb szintű becsapatásunkat, így aztán Reagan elnök, Oliver North és John Poindexter sikeresen kidumálta magát.
De a cinizmus nagyobb veszteségeket is okoz: a cinikus választó szeszélyes és kiszámíthatatlan. Immár a szavazati joggal rendelkező állampolgároknak legkevesebb mint a fele veszi magának a fáradtságot, hogy leadja a voksát.

Mi kutatók vagyunk, s a rábeszélés mesterségének műfogásait összesen negyvenöt éve tanulmányozzuk. Úgy hisszük, immár tudunk valamicskét arról: hogyan hat a meggyőzés és miért. Meg arról: miként védekezhetünk, amikor a gátlástalan rábeszélők (különösen azok, akik indulnak a választásokon ) bedobják magukat és az említett technikákat.

Tapasztalataink révén meghúzhatjuk a választóvonalat a meggyőzés és a rábeszélőgép – a kommunikáció és a propaganda között. Könyvünk nemcsak a kommunikáció befogadóihoz szól, a kommunikátorok, a rábeszélők számára is tartalmaz némi útmutatást arról, hogy hogyan dolgozhatnának hatékonyabban, de mégis becsületesebben, tiszta módszerekkel.

Ezért írtuk A rábeszélőgépet.
(Részlet a szerzők előszavából)

Ab Ovo Kiadónál megjelent művei:
A rábeszélőgép